20110630

morning stroll

.

na, lássuk mi maradt még annsziból. például: a morning stroll a studio aka-tól.

a sztori egy igaz történeten alapul, ami, igaz, elég régi, és Paul Auster-nek ebből a könyvéből való (Auster csak szerkesztette a könyvet, amiben rádióhallgatók által beküldött igaz történetek vannak).

szóval, egy new york-i tyúk rendszeres reggeli sétájáról van szó, elárulom, mert a filmben nem ez a trükk. hanem az, ahogyan három különböző korban előadja a sztorit, három különböző előadásmóddal, látványvilággal, végkimenettel (van ilyen szó?), stb.

netre nem nagyon eregetik a kész filmet, nem csoda, mert egyelőre csak a fesztiválközönség láthatja, gondolom majd pár év múlva.. traileur van, azt mutatom - sajnos, nem sok minden derül ki belőle


A MORNING STROLL ( Trailer) from STUDIO AKA on Vimeo.


néhány további kép itt

a filmecskét egyébként Grant Orchard rendezte - ha ezt a nevet beütöm a keresőbe, akkor a hope&anchor nevű filmes csoportka neve jön ki, azt is mutatom, mert tetszetősek a melók


.


.

20110628

holbrooks films

.

World is tiny, so so tiny!!! és minden mindennel összefügg!

Newport-ban az egyetemen megláttam az asztalon egy animációs sort plakátját, fel volt rajta tüntetve egy csomó díj is, mondom ennek utánanézek. Íme a film, a címe: t.o.m. :





A hang szuper, ez a gyerekhang ahogyan felsorolásszerűen mondja a rutinját, telitalálat - ráadásul a kiskölök viszont a filmben úgy néz ki, mint egy miniatűr felnőtt, na ettől meg már bizarr a dolog. A végéért nem vagyok oda, de nem baj.

Na jólvan, mondom, akkor utánuknézek jobban. Megtaláltam a honlapjukat, a Holbrooks Films honlapját - a két szóban forgó úriember Daniel Gray és Tom Brown - és erre kiderül, hogy ők csinálták azt a nike promóciós filmet, ami annyira tetszett annsziban. beszarás!

távol álljon tőlem a reklámozás, de ezt beteszem ide, mert nagyon szép, és örülök ha egy cég felvállal egy ilyen finom, artisztikusabb látványt a promóciós filmjében. remélem, ez tendencia lesz! én támogatom annyival, hogy berakom a szép látványú reklámokat ide.





és még annyit szeretnék mondani, hogy a holbrooks films logója is nagyon cool! Newportban vannak, megnéztem, ha megyek oda vissza (mert megyek), akkor lehet elmegyek és megnézem őket (mit kell rajtuk nézni, gondolom van a stúdiójukban öt számítógép meg egy kávégép haha).
nem úgy mint az aardman-ban, ahol múlt hét pénteken voltunk, és egy nagyon jó kis munkahely bristolban, és bristol is jó hely. Az volt a tervünk Katival, hogy elbújunk az egyik szobában, vagy mondjuk a moziteremben, és pár óra múlva beülünk egy géphez, kamuzunk egy kicsit, majd szólunk az egyik fejesnek, hogy elfogyott a munkánk, jöhet a következő feladat!


nem vagyunk ilyen tökösek, nem csináltuk meg, helyette csináltunk néhány fotót, majd mutatom, de most a holbrooksról volt szó ebben a posztban, egyelőre elégedjetek meg ennyivel.

ja, és annsziból még bőven van mutatnivalóm, az is jön majd!


.

20110626

singing ringing tree



egy másik a kortárs szobrok közül, ami lenyűgöz, az Éneklő Fa Lancashire-ben. 


Imádom a nagy böhöm vasakat, meg betonokat a természetben (mint például a Spomenikok, amiket szeretnék élőben is megnézni), biztos azért, mert sztálinvárosi lány vagyok, és úgy nőttem fel, hogy a dunaparton ilyen dolgok között flangáltam egészen pici korom óta, mert az újvárosi dunapart tele van szórva modern szobrokkal, amit kiskoromban nem szerettem, mostmár viszont nagyon otthon érzem magam köztük - ellentétben a klasszikus szobrokkal, amiket mostmár ugyan a helyükön kezelek, de kiskoromban rettegtem tőlük. El nem tudom mondani, hogy mekkora ívben kerültem ki például az iskolánk előtti parkban szobrozó (khm) Kodályt és Bartókot - érdekes, hogy a kiskutyánk kb ugyanígy reagál az alakos szobrokra, a múltkor három virslimbe és fél órámba került, hogy a Vérmezőn lévő Babits szobor közelébe merészkedjen, és fél szemével ugyan végig felfelé sandítva, de tudjon ülni a talpazat közelében..

lehet később ő is imádni fogja a kortárs monumentális szobrokat?

szóval, Éneklő Fa - ami egyébként a Tonkin Liu építész-szobrász páros műve, és a kortárs művészetet támogató Panopticons program keretében jött létre, három másik társával együtt.

a horganyzott acélcsövekből álló fa pontos számítások szerint épült, a csövek mérete, üregei és hossza azt a célt szolgálják, hogy a környéken állandóan fújó szél folytonos, több szólamban megszólaló zenét játsszon rajta - így is van, a fa folyamatosan nagyon furcsa, nem evilági hangokat hallat, iszonyú érdekes, mintha egy másik, párhuzamosan létező dimenzió hangjait hallanánk. azt is halljuk. nagyon jó. én ezt is meg szeretném nézni élőben..





.

20110625

theo jansen

.

na, azért nem írtam, mert itt voltam, és jó volt.

most viszont írok, méghozzá theo jansen-ről, aki egy 63 éves dán művész, aki kinetikus szobrokat alkot.

Ez így több, mint valószínű, hogy unalmasnak tűnik - addig, amíg meg nem nézitek a videót alább. Ugyanis a művész úr egészen pontosan azt csinálja, hogy kb 20 éve egy olyan lényen dolgozik, ami a tengerpartra kitéve, a szél energiáját kihasználva a parton futkározik, mozgatja a szárnyait, és még egy nagyon egyszerű analóg agya is van, ami  megkönnyíti számára a túlélést a parton. Jan úr  terve az, hogy amikor ezeket a lényeket (Strandbeest) tökélyre fejlesztette, kiteszi őket nyájakban a partra, ahol ők éveken át futkároznak, és éldegélnek majd.






Megmondom őszintén, hogy én el vagyok képedve attól, hogy mire képes az emberi agy, itt vagyunk körbebástyázva mindenféle elektromos kütyüvel, ez a jó dán ember pedig csinál egy ilyen lényt, ami képes magára hagyva mozogni, gondolkodni és túlélni a parton, csupán a természet erejét felhasználva. 

el-ké-pesz-tő.


.




20110616

journey to cape verde

.hahó,

folytatom a "szuper-filmek-amik-nem-nyertek" sorozatot - hiszen a nyertesekről már írtam a fesztivál előtt, be be beeeeee, lásd gumball (hadd ragadjam meg megint az alkalmat: gumball NAGYON jó. a nyertes epizód itt) és romain chassaign

amiről viszont most beszélek, az José Miguel Ribeiro rövidfilmje, a Journey to Cape Verde. 17 perc! és: mégsem unalmas, sőt. Nagyon személyes, de egyátalán nem művészkedős, viszont tele van nagyon finom kis animációs ötletekkel, amik nagyon magas színvonalon vannak megvalósítva, és utoljára a '70-es években láttam működni ilyeneket szépen - José pedig megcsinálta egy abszolút mai filmben, ami végig szórakoztat és leköt. Ötös, köszönjük szépen José, és több sikert és nagyobb elismerést kívánunk mint annsziban!

traileur:




(milyen ez a trailer már, másfél perc hosszú, de a hasznosanyagnak vége van 0.54-kor :D

.

20110614

gyerekparadicsom



.Franciaország kérlek az egy gyerekparadicsom: bemész egy könyvesboltba, ahol a gyerekkönyv részleg a legcsodálatosabb, legszínvonalasabb, legízlésesebb, legfinomabb sarka az amúgy is fantasztikus, ízes és cuki egész Franciaországnak - nem csoda hogy a francia gyerekekből szép bőrű, vékonycsontú, izmos, szép arcú, sikkes francia felnőttek lesznek, akik nem esznek sokat, de csak a legjobbat, és nagyon tudják a stílusos táskájukat tartani a kezükben és a hajuk mindig úgy áll, ahogy az a legelőnyösebb és leglazább. Igen, igen, ez már a gyerekkorban elkezdődik, és biztos, hogy a könyvekkel.

Random körbefotózgattam egy gyerekköny részlegen a teljesség igénye nélkül, aztán kétségbeestem és


















átrohantam egy másik részlegbe, de ott meg szerencsétlenségemre a robotok voltak, úgyhogy levetettem magam a földre, és kipakoltam az összes robotot, míg végül hosszas hezitálás után vettem egy hexbug bogarat, ami "mikroprocesszoros csúcstechnológiával működik". Ha már nem lehet bigdogom, vagy transformer robotom, vagy legalább egy robotporszívóm, akkor legyen egy robotbogaram, nemigaz?
(CB2 nem kell, köszönöm. legjobban egy bigdog kéne)

A mikroprocesszoros csúcsrobotot amúgy a kádban összeengedtük egy pókkal, Gergőnek videója is van róla, amikor összetalálkoztak, akkor mi, lányok egetverő sikításban törtünk ki (éjjel kettő volt) és inkább kihalásztam a kádból a csúcsrobotom, a pókot meg kivittük a hűvös francia éjszakába, hadd szaladjon az Alpokban kedvére.

Komolyra fordítva a szót: szép gyerekkönyv itthon is van, csak nem olyan sok, még, egyelőre. csekk lajka books!

.

20110613

dimanche




háhó, visszajöttünk annsziból!!!

annszi még mindig: príma. Képtelenség betelni evvel, és persze sok jó filmet is láttunk, még több rosszat, de nektek szerencsétek van, mert itt csak a jókat fogom csöpögtetni. 
lássuk az elsőt, Patrick Doyon NFB-nél készült Vasárnap-ját, ami ugyan Annecy-ban nem nyert semmit (szégyengyalázat!!! bezzeg a Berlinarén Special Mention-t kapott), de Annecy-ban az, hogy ki nyer, ki nem nyer, sőt, ki kerül be egyátalán, az egyátalán semmit nem jelent, mert akkora f.stalicskákat láttunk idén is versenyszekcióban, hogy azt se tudtuk hogyan zárjuk le a tudatunkat


tehát: Patrick Doyon és a Vasárnap

Fene kedves és egyszerű film, a Danish Poet és a Hill Farm nyomdokain haladva, apró finomságokkal, és hatalmas humorral - iszonyú jó.
trailer itt


bónuszként pedig a kilátás a szobánk ablakából:



folyt.köv.

.

20110605

royal fixi club

.

megvolt az idei anim diplomavédés is, jelentem, erős volt az idei diploma, nagyon jók a kedves fiatalok, sokat dolgoznak, ügyesek, színvonal magasan szárnyal, jöhet a kirajzás a nagybetűsbe 

az egyik diploma, nevezetesen Nagy Lacié egy videoklip, így már fent is van a neten. Laci nagy bicajos lévén Buppa Royal Fixi Club-jához csinált egy kellemes kis videoklipet, íme, élvezzétek



Royal Fixi Club from Laszlo Nagy on Vimeo.




én pedig megyek annszibaaaaaaaa!!!!!

au revoir,

.


Website counter

Saját bloglista