újjév

.

"... Búzás János kereste a drága tudós disznót. Bizony sírva kereste. ..."

mielőtt az újévi malackába harapnátok...

gárdonyi géza -- a komédiás disznó

boldogújévet mindenkibe, viva la lencse!

.

boonmee bácsi

.

.távol álljon tőlem, hogy egy mozi szócsöve legyek, de Isten látja lelkem, ki kell mondanom: a cirkogejzírben pompás filmek várhatóak a következő félévben

ittvan pl Boonmee bácsi, becsületes nevén "Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire" - rögtön január 13-tól

Boonmee bácsinak mégha félre is tesszük az imdb indexét (7.1), mert az nem egy mérvadó valami, akkor sem tudjuk félretenni a kánni aranypálmáját, timburton bácsi méltató szavait, a szép plakátot, a csalogató műfaji megjelölést (angol - francia - holland - német - spanyol - thai

fantasy - vígjáték) és a vonzó trélert 

aki meg otthon marad az meg nézze meg a Sex, lies, videotape című '89es műremeket, és akkor ő sem fog rosszul járni

(ez a film nekem valamiért a már az unbelievable truth -ban is általam annyira szeretett, korai '90es-évek-artfilm levegőjét árasztja - talán segítségére van ebben a karambolos james spader, vagy a korai macdowell arc, nem tudom -, ez keverve soderbergh-gel, és nálam már nyert is az ügy

treileur - az otthonülőknek

.

elsők és utolsók

.

.

hahh, nem egy évvégi összegző poszt ez, hanem Ulickaja legújabb novelláskötete előtti főhajtás (pátosz! ahh, megérdemli

nos, az ünnepek körül szeretem magam becsapni avval,  hogy van időm elnyúlogatni a kanapén, és olvasgatni - btw most volt, mert az évvégi hajtás és a fővárosi szmog egymással karöltve alaposan elkaszált, így a karácsonyt a paplan alól éltem meg. hamis szabadság, szorongat a leadás és a dla édes terhei, de lusta vagyok, és az utolsó pillanatig csökönyösen ellenállok

ennyit a körülményekről

valamilyen nem is olyan homályos oknál fogva családom szeret nekem karácsonyra ulickaja könyveket adni, tavaly (ezt ráadásul kétszeresen), tavalyelőtt, azelőtt, kitudjamikor, és tudod mit, most is, Isten tartsa meg jó szokásukat

annyit szeretnék mondani, hogy egy Ulickaja könyv a legeslegutolsó fillérig megéri az árát, és nem vagyok a rákényszerítés híve, de legyen kötelező mindenkinek elolvasni legalább egy Ulickaja novellát, aztán ha nem ejti rabul, akkor nevessen egyet és menjen tovább nehéz fejjel 

annyira finom és érzékeny és gazdag, és olyan helyénvalóak a leírásai, mintha az ember éppen abban a pillanatban ahogyan olvassa, már a magáénak érzi és már mondaná is ki 

na, szóval elsők és utolsók

és ha már az oroszoknál tartunk, a másik novelláskötet ami párhuzamosan fut most Ulickajával és az esszé alapanyaggal, az ez: és ez is beszarás milyen jó, ezek az oroszok ezek az oroszok...

az előző poszt is orosz, kint sötét van és hideg, mi meg (de legalábbis én biztosan, és дорогой папа is) hizlaljuk az agyunkban az orosz féltekét.

és közben teácskát iszogatunk.

.

mester és margarita

.


szégyen, gyalázat, sajnos még nem olvastam, pedig több rajongó is van a környezetemben - de

az ukrán d3 media group viszont már rajzfilmesíti megfele
(ez a honlap.. mi ez a figura már


voilá



szólj hozzá: A Mester és Margarita


szerintem nem is rossz


.

ledarálnakeltűntem

.

Istenem, fantasztikus színházi előadást láttunk a héten:

Bodó Viktor-Vinnai András: Ledarálnakeltűntem

teljesen más, mint bármi, amit eddig színházban láttam, zseniális, megkockáztatom: a legjobb színházi élmény eddigi rövidke életem során

(nagy szó, pláne azután, hogy kb tíz év úgy telt el az életemben, hogy kifejezettem nem szerettem a színházat, és nem is jártam. aztán ez kb másfél éve szépen megváltozott, és nyáron rájöttem, hogy már hiányzik. én döbbentem meg a legjobban, elárulom

nos, sztoryt nem igazán akarnék mondani, nem is lenne értelme. kafkabaré, ezt írták róla valahol, és ez teljesen igaz is. Nekem még az jutott róla eszembe, hogy: jazz. Bármikor történhet bármi, amire tuti, hogy nem számít senki: egy nyomasztó jelenetben hirtelen elkezdenek táncolni, valakinek a monológja hirtelen átvált egy popslágerbe, egy szerelmesjelenetben hátul bekerekezik valaki egy velocipéddel, egy vita közben felharsan elton john, a színészek folyamatosan ugrálnak az onstage és offstage szerepeik között, ésígytovább ésígytovább

néha már kicsit sok is, de szerencsére (nekem) eltalálták azt a határt, amíg még éppen nem öncélú a dolog (nagyon kicentizték, az tény

totális abszurd az egész, amit én imádok, szóval én nagyon az elememben voltam, rég nevettem ennyit, és ennyire, de félelmetes, hogy mennyire játszottak a hatásokkal, mert néha már úgy éreztem magam, mint egy idióta, aki az egyik pillanatban hisztérikusan röhög, a másikban pedig teljesen komor arccal megdöbben éppen (nem vicc!

ehh, érdekes na

és fantasztikusak a színészek, nem is tudom, hogy bírják, és ha vége van a darabnak, akkor hogyan állnak vissza a való világba.. felkavaró darab, az tény

nem is játsszák sokszor - de én mindenkit arra biztatok, hogy menjen, nézze meg

(note: ha nem akar idegen meztelen testeket közvetlen közelről nézegetni, akkor ne az első sorba kérjen helyet :)

scr

.

anyám, már ilyen rég írtam ide? na nézzük mi történt nagyjából az elmúlt hetekben ami még a fejemben is van :)

mozihétvége volt, jelentem a hp7 egy rakás unalom (mondjuk nem olvastam, és a többi részt se láttam, lehet hogy ha tudtam volna egy csomó háttérinfót, akkor hülyére izgulom magam - nem hiszem), de persze a látvány beszarás, gyönyörű képek vannak, meg trükkök, dehát az kit érdekel? feltételezem rajtam kívül mindenkit..

pénteken a kinoban a "szerelmes lettem... a szakácsba", egy nagy pohár latte, és eszméletlenül finom diós-sütőtökös torta után (kinoban a torták: ötös). Hááát, a film vicces. Tildát imádjuk, és olasz filmről lévén szó, a ruhák gyönyörűek (olyan tervezőcskék segítségével, mint fendi és jil sander), a díszlet pazar, az operatőr ügyes, stb. Nagyon szép film - a rendezőnek, Luca Guadagnino-nak viszont elég naiv elképzelései vannak a filmről, és a forgatókönyvírók (élükön a rendezővel) sem hajtották szét magukat, hogy akár csak egy meglepő fordulatot tegyenek a filmbe: szép lassan folyik az egész, az első fél órában semmi sem történik, mindent tudunk előre, de legalább öncélúan elidőzünk a szép részleteken. Na, a szerelmes részeknél Lucából előbújt a természetbúvár, és a szerelmeskedős jelenetekkel párhuzamosan egy attenborough filmet is láthattunk, szuperközelin lép le a tücsök a fűszálról, virágot süt a nap, stb... Szép-szép. Szerintem azt akarta mondani evvel a rendező, hogy a szerelem az olyan mint egy virág.

Naszóval ilyen fantasztikus naiv megoldásokból van még egypár, kedvencem a stáblistába bevágott totál: sötét barlangban kuporgó kivehetetlen két ember aki semmit nem csinál, de legalább azt hosszú percekig.

Vicces film na. És Tildát még mindig imádjuk!

triller:

Amit mindenkinek látnia kell, az a Martin Munkácsi kiállítás, január 9-ig van, futás megnézni, szuper program, nagyon-nagyon jók a fotók, nagyonjó kiállításélmény, igazán feltölt! Énnem tudtam, hogy Munkácsi ilyen jelentős, ennyire hatással volt a mai fotóra, dehát úgylátszik én vagyok a jó pap.

Ésne feledjük, nemsokára Taiwan Calling! Műcsarnokban és Ludwigban IS.

Deha se nem mozi, se nem kiállítás, akkor színház: Mesél a bécsi erdő a Katonában, főszerepben a csodálatos Tenki Rékával, aki nemtől és kortól függetlenül mindenkit elbűvöl (mondhatnék olyan bulváros dolgokat hogy mennyi ruha van/nincs rajta az előadás közben, de nem mondok), de rajta kívül még rengeteg nagyformátumú színész van a darabban, Fullajtár Andrea, Bezerédi Zoltán, Nagy Ervin, Lázár Kati, Szirtes Ági és még sorolhatnám... Haha, Ida szerepében Tóth Anita zseniális, az a mozgás, hülyére röhögtem magam rajta... Még egy párperces mellékszerepben is olyan kedvenc tűnik fel, mint Pelsőczy Réka, kool. Az első felvonás színtiszta öröm és kacagás, a másodikban már a dráma is felüti a fejét, sírunk-nevetünk, a végén ötször visszatapsolunk, éljen

Kíváncsi lennék, hogy a most szülési szabadságon lévő Rezes Judittal milyen a darab

(színház után nem tudom ti mit csináltok, de mi a kepp showroom egyéves szülinapján voltunk, ilyen egy ideális péntekeste polgáréknál

Deti olvashattok is, megjelent az új Bukowski novelláskötet, Forró vízi zene, Bukowskit imádjuk

Mára ennyi, a hipereklektikus posztot zárjuk az aktuális kedvenccel, Kelis Scream-jével,

3d szeműeknek ez a verzió dukál:

Kelis-t pedig megdicsérjük, mert a mindent és mindenkit lesöprő ultrapop Lady Gaga mellett is tudja tartani magát, és méghozzá nagyon jól, szia Kelis!

(negatív példa: C.A.

.